ZENEKARAIM ANNÓ

"Tehát Bokányi Zsoltot a zene felé leginkább az a bizonyos Elvis-lemez vitte. Szinte agyonhallgatta, rajongásig szerette. S amikor a Vasvári Általános Iskola éttermében fellépett egy zenekar, ahol egyébiránt Zsigmond Aranka képzőművész fia Szilárd is a zenészek között volt, szóval az ő szereplésük újabb fordulópontot hozott.


Boka bekéredzkedett egy dalra. Mivel tudta hogy Szilárd is nagyon szerette Elvist, így szólt neki, hogy ha nem gond, szívesen elénekelné a Love me tendert. Megtörtént, és tulajdonképpen ez volt a belépője a zene világába. Horváth Zsuzsa énektanárnő, ezt követően lelkesen arra bíztatta, hogy induljon az akkori általános iskolák közötti Ki-mit-tudon. Ez így is lett, de az elődöntő/válogató után annyira izgult, hogy a középdöntőre már nem mert elmenni… Később viszont Szilárdékkal megalapították a Coctail együttest, Boka első zenekarát. Persze a tapasztalatlanság minden jegye fölismerhető volt még ekkor, például nem volt basszusgitárosuk. De mindegy, volt helyette lelkesedés, és elkezdtek rock and rollt játszani. Aztán részt vettek Fehérváron az akkori Ifjúsági és Úttörőházban (ma A Szabadművelődés Háza) egy tehetségkutató versenyen. Ott az ismert zenészek közül Mohai Tamás és Vörös Tamás zsűrizett, ahogy Boka megjegyezte: kegyetlenül! Éjféli blues c. saját szerzeményükkel léptek fel, basszusgitáros nélkül. Utána a zenészeket felhívták egy megbeszélésre, ám a Cocktail-nek azt mondták: „Nektek nem szükséges…” S az ifjú zenészek érezték, hogy mi az igazság. Nem sokkal később fel is oszlott a zenekar."

Idézet Bakonyi István "A MIKROFONTÓL A KERESZTIG" c. könyvéből